Izrael eredet�nek ideje a Kr. e-i m�sodik �vezred els� fel�be esik. 1800-ban t�rt�nt, hogy �brah�m �satya csal�dj�val �s f�lnom�d t�rzsek egy csoportj�val kij�tt a mezopot�miai H�r�nb�l �s haz�t keresett azon a f�ld�n, amelyet Istene mutatott neki. Letelepedett a K�na�n hegyeiben. A t�rzsek jelent�s telep�l�st hoztak l�tre, amely �sszek�t� kapocsk�nt, kereskedelmi k�zpontk�nt m�k�d�tt a k�rny�ken �l� n�pek k�z�tt. Ezek a nom�d v�ndorok azonban – tekintve, hogy nem hagytak maguk ut�n v�ndorl�saikr�l k�zzelfoghat� nyomot – nem tartoznak Izrael t�rt�net�hez, csak �st�rt�net�hez.

Izrael t�rt�net�r�l a sz� tulajdonk�ppeni �rtelm�ben csak a Kr. el�tti 13. sz�zadban �s ut�na lehet besz�lni. A r�g�szeti leletek �s korabeli �r�sos eml�kek alapj�n a 13. sz�zad v�g�n Palesztin�ban egy letelepedett n�pet tal�lunk, amelyet Izraelnek h�vtak. A Palesztin�ban letelepedett Izrael tizenk�t t�rzs sz�vets�g�nek szervezet�ben �lt, amelyek a k�vetkez�k voltak: R�ben, Simeon, L�vi, J�da, Issak�r, Zebulon, G�d, �s�r, J�zsef, Benj�min, D�n, Naft�li.

A t�rzsi t�rsadalom a b�r�k kor�nak (a b�r�k kora Krisztus el�tt 1200-t�l 1020-ig tartott) v�g�n �talakult hadikir�lys�gg�. A filiszteusok Kr�ta ir�ny�b�l Krisztus el�tt 1200 k�r�l elindultak �j haz�t keres� n�pekkel �s szint�n Palesztin�ban telepedtek le. A filiszteusokat a mai palesztinok tartj�k el�deiknek. A k�t n�p folyamatos ellent�tben �llt, m�gnem a filiszteusok az orsz�g megh�d�t�s�t t�zt�k ki c�lul. A filiszteus vesz�ly hat�s�ra 1023-ban Saul kir�ly megv�laszt�s�val az orsz�got egy er�sebb vezet�s al� vont�k. Az els� uralkod�, Saul nem �p�tette ki az �llami �let int�zm�nyeit, a t�rzssz�vets�g szok�sai megmaradtak, csak �lland� hadsereg alakult ki. Saul kb. 1023 �s 1000 k�z�tt uralkodott, majd D�vid ker�lt az orsz�g �l�re, aki kb. 1000-t�l 961-ig uralkodott.

Saul tr�n�r�k�se fia, Esbaal volt, de a tr�n�r�kl�s elve nem volt k�telez�, �gy D�vid J�da kir�lya lett Hebronban. Esbaal Izraelben uralkodott, de mind�ssze k�t �vig, mert cselekv�sre k�ptelen �s gyenge uralkod� volt. K�t tisztje meggyilkolta, s D�vid lett eg�sz Izrael kir�lya. A filiszteusok nem t�rt�k, hogy Izrael �jraegyes�lt, �gy megt�madt�k Jeruzs�lemet. D�vid sereg�t�l veres�get szenvedtek.

D�vid az �j f�v�rosba, Jeruzs�lembe k�lt�z�tt, ahol Arauna jebuzita kir�lyt�l v�s�rolt a Moriah-hegy tetej�n egy s�k ter�letet, templomot emelt az �r tisztelet�re �s elhelyezte benne a Hebronb�l idehozott Frigyl�d�t, Isten �s D�vid n�pe sz�vets�g�nek szent szimb�lum�t. D�vid el�rte c�lj�t �s Jeruzs�lemet a birodalom vall�si �s politikai k�zpontj�v� tette. Uralkod�sa alatt Palesztina tov�bbi v�ros�llamainak megh�d�t�s�val megn�velte Izrael ter�let�t, amely ekkor m�r nem a t�rzssz�vets�get - amelynek tagjai Palesztina t�rs�g�nek egy r�sz�t elfoglalt�k-, hanem a f�ldrajzi egys�get jelentette.

D�vidot fia Salamon k�vette a tr�non, aki kb. Krisztus el�tt 961-t�l 922-ig uralkodott. � szint�n Moriah hegy�t v�lasztotta �s 950-ben fel�p�tette a zsid�s�g legfontosabb hely�t, a jeruzs�lemi Els� Templomot, amely Jeruzs�lemet a Jahve-kultusz k�zpontj�v� emelte. A templomot 586-ban a behatol� babil�niaiak lerombolt�k, de k�s�bb �jj��p�tett�k.

Salamon (izraeli kir�ly) figyelm�t els�sorban a gazdas�g fel� ford�totta. Az � idej�ben fellend�lt az ipar �s a kereskedelem (haj�j�ratok, karav�nutak), valamint er�s k�zigazgat�st �p�tett ki. Az � �ltala ki�p�tett k�lkereskedelem az �llam meggazdagod�s�nak f� forr�s�v� v�lt. Nagy �llami �p�tkez�sekbe fogott bele, fellend�lt a kultur�lis �let, f�nyes k�ls�s�gek jellemezt�k az udvari �letet. A t�rsadalom ez�rt nagy �rat fizetett, a k�lts�gvet�s hi�ny�t ad�k kivet�s�vel �s robotmunk�val pr�b�lt�k fedezni. Salamont nemcsak az anyagi j�l�t tette h�ress�, hanem az a b�mulatos m�vel�d�si felvir�gz�s, amely vele j�rt.

Ennek ellen�re sokan �gy l�tt�k, hogy a d�vidi-salamoni birodalomban Isten �g�retei teljesedtek be, amelyeket az �saty�knak adott „nagy n�pp� teszlek �s neked adom ezt a f�ldet”. M�sok viszont az �si sz�vets�gi rend l�bbal tipr�s�t vetett�k Salamon szem�re �s a kir�lys�got a S�nai sz�vets�g el�rul�s�nak tekintett�k.

Salamon nem volt katonaember, de nem volt h�j�n a sz�ks�ges hadvezet�si ismereteknek. Meger�s�tette az orsz�g biztons�g�t �s er�s v�delmi rendszert �p�tett ki. Ezen t�lmen�en Salamon nagym�rt�kben kifejlesztette a hadsereg harci szek�r erej�t.

Salamon uralkod�sa alatt Izrael vir�gzott, aranykor�t �lte, hal�la ut�n 922-ben azonban a kir�lys�g kett�szakadt, s hely�n k�t jelent�ktelenebb, egym�ssal verseng� �llam alakult ki. �szakon Izrael kir�lys�ga, d�len Jeruzs�lem f�v�rossal J�da.

A kir�lys�g kett�szakad�sa, s�t a k�t r�sz egym�s elleni h�bor�i meggyeng�tett�k mindk�t r�szt. El�bb az Izraeli kir�lys�g, majd Juda ker�lt assz�r uralom al� (i. e. 597.). A vil�gi �s vall�si vezet�ket sz�m�zt�k az akkori Babilonba (Babiloni fogs�g). Kezdetben a sz�r-g�r�g birodalmon bel�l autonom t�rsadalmat alkottak, szabad vall�sgyakorl�ssal. K�s�bb a hellenizmus terjeszt�s�vel p�rhuzamosan egyre ink�bb �ld�zt�k a zsid� vall�st. J�da M�k�bi vezet�s�vel egy maroknyi zsid� csapat (Makkabeusok) gy�zelmet aratott a sz�r-g�r�g megsz�ll�k felett (i. e. 164., innen ered a Ch�nuk�, a f�nyek �nnepe). A f�ggetlens�gnek a R�mai Birodalom terjeszked�se vetett v�get: Pompeius i. e. 63-ban elfoglalta Jeruzs�lemet. Kezdetben R�mai fennhat�s�g alatt viszonylagos vall�sszabads�got �lvezett Izrael n�pe, de a f�ggetlens�gi t�rekv�sek, felkel�sek miatt Nero az eg�sz orsz�got leromboltatta (70., �b h� 9. inn�t a zsid� b�jtnap tis�-be�v), a n�pet sz�m�zte a R�mai Birodalom k�l�nb�z� r�szeibe. A zsid�s�g legnagyobb r�sze Eur�p�ba �s �zsi�ba menek�lt. A menek�ltek jelent�s r�sze asszimil�l�dott a k�l�nb�z� kultur�kba, de sokan meg�rizt�k a zsid� vall�si hagyom�nyokat, felv�llalva a gyakori �ld�ztet�seket �s szegreg�ci�t az �si kult�ra meg�rz�s�nek �rdek�ben.

Izrael f�ldj�n is kisebbs�gben maradt a zsid�s�g. Palesztin�ban, Eur�p�ban �s Oroszorsz�gban, t�bb hely�tt - egym�st�l f�ggetlen�l - a 19. sz�zad v�g�re, a t�lteng� nacionalizmus �s a pogromok hat�s�ra kialakult az �n. cionizmus. A mozgalom c�lja Izrael f�ggetlens�g�nek �jb�li kiv�v�sa. 1895-ben a magyar Herzl Tivadar megfogalmazta a "Zsid� �llam" c�m� tanulm�ny els� v�zlat�t. Ennek szellem�ben 1897-ben �sszeh�vt�k az Els� Cionista Kongresszust. A helysz�n B�zel (Sv�jc) volt.

Kezdetben az asszimil�l�dott, a neol�g �s a liber�lis zsid� k�zv�lem�ny hat�rozottan elutas�totta a kongresszus c�ljait, ugyanakkor el�sz�r az angol k�l�gyminiszter t�mogatta. (1917 - Balfour-nyilatkozat, mely arra b�tor�tja a vil�gban sz�tsz�r�dott zsid�s�got, hogy v�ndoroljanak be az Oszm�n birodalom sz�thull�s�val brit k�zre ker�lt Palesztin�ba). A betelep�l� zsid�s�g t�bb hull�mban (alija) �rkezett a szinte teljesen arabok lakta mai Izrael ter�let�re. Az �jabb �s �jabb arab t�mad�sokt�l tartva 1920-ban megalakult a Hagana (�nv�delem), a bev�ndorl�k alap�totta fegyveres szervezet, melynek feladata a zsid� telepek v�delme volt. A Hagana defenz�v berendezked�se sz�mos tagj�nak nem tetszett, �gy a bels� ellent�tek eredm�nyek�ppen 1931-ben a kil�pett tagok megalak�tott�k a milicista Irgunt (Hagana Bet). Mind az Irgun, mind az Irgunb�l kiv�lt m�g radik�lisabb Lehi (Stern-csoport) a rendszeres, f�leg brit katon�k ellen elk�vetett mer�nyleteik miatt mind a britek, mind a m�rs�keltebb zsid� szervezetek (k�zt�k a Hagana is) terroristaszervezetnek tekintette. A t�bbs�gi arab lakoss�g nyom�s�ra 1939-ben a brit korm�ny nyilatkozatban korl�tozta a bev�ndorl�si lehet�s�geket, a k�vetkez� �t �vre �sszesen 75 000 ember kaphatott csak leteleped�si enged�lyt, korl�tozt�k a f�ldv�s�rl�si lehet�s�geket, �s kil�t�sba helyezt�k egy zsid�-arab k�z�s korm�nyz�s� f�ggetlen �llam l�trehoz�s�t Brit-Palesztin�ban 10 �ven bel�l. Ez az int�zked�s tov�bb m�ly�tette az arab-izraeli konfliktust. A fokoz�d� izraeli terror, melynek cs�cspontja az 1946. j�lius 22-�n a palesztinai brit f�hadisz�ll�s, a King David Hotel ellen elk�vetett 91 hal�los �ldozatot k�vetel� robbant�s volt, nagyban hozz�j�rult az ENSZ 1947-es k�zgy�l�s�re kidolgozott �s beterjesztett Palesztin rendez�si tervhez. Ez alapj�n egy arab �s egy izraeli �llam j�tt volna l�tre, m�g Jeruzs�lem a konfliktusok elker�l�se v�gett ENSZ igazgat�s al� ker�lt volna. B�r a k�zgy�l�s 33 igen, 13 nem �s 10 tart�zkod�s mellett elfogadta (k�zt�k a k�s�bbi minisztereln�k David Ben-Gurion is a zsid�k nev�ben), az�ta sem val�sult meg, mivel a nemmel szavaz� Arab liga �llamai az eredm�ny ellen�re sem voltak hajland�ak elfogadni a d�nt�st. A szinte azonnal kit�rt l�zong�sok �s �sszecsap�sok egy kv�zi-polg�rh�bor�ba sodort�k Palesztin�t, mely a britek (r�juk n�zve p�ld�tlan) sz� n�lk�li kivonul�sa, az egykori brit gyarmat mintegy mag�ra hagy�sa teljes anarchi�ba sodort. M�g aznap, hogy az utols� brit katona is haj�ra sz�llt, 1948. m�jus 14-�n David Ben-Gurion kiki�ltotta a szabad �s f�ggetlen Ciont, azaz Izrael �llam�t, mely azonnal h�bor�s helyzetbe ker�lt az �t k�r�lvev� arab �llamokkal, kit�rt az els� arab-izraeli h�bor�.